WALTER ZITA

Egy fiatal kliensemet kértem, hogy jellemezze saját érzelmi állapotát egy tetszőleges művészi alkotással és a következőt választotta: "Kívül édes lágy puhaság, de belül szikla görcsökben feszülő nehéz érc." 

Gyerekekkel, családokkal való munkámban újra meg újra felbukkan ez a bizonyos "görcs", melyet már az egészen picik/fiatalok is felnőtteket meghazudtoló képességekkel (és megannyi energiájuk igénybevételével) "puha" köntösbe képesek rejteni. Lehet ez egy nehéz élethelyzetre adott reakció, egy fontos személy elvesztése, kortárs kapcsolati nehézség vagy bármely más tényező, zavar vagy állapot, mely kibillenti őt az addig megszokott, biztonság érzetét szolgáltató ritmusából. Gyakran jelenik hát meg a család részéről az igény, hogy egy objektív, külső szakember foglalkozzon a gyermekkel, akinek talán könnyebbség egy új, független helyszínen és személlyel együtt "dolgoznia", beszélnie, játszania.

Az eszközök, módszerek megválasztásakor igyekszem a gyermekek igényeihez, aktuális állapotához, problémaköréhez igazodni; a kisebbekkel inkább játék-, mese-, illetve művészetterápiás elemeket integrálni, míg a nagyobbak, illetve felnőttek esetén nagyobb tér jut az önismeret, énerő fejlesztésére, problémafókuszú támogató beszélgetésre. A gyermekekkel való munkában fontosnak tartom továbbá, hogy a szülő, gondviselő is megtalálja a helyét a folyamatban. A szülőkonzultációk alkalmával, közösen együttműködve igyekszünk megkeresni, hogy a felnőtt hogyan tud a gyermeke számára legmegfelelőbb módon jelen lenni, támogatni őt problémái kezelésében, elfogadásában.